Magyarország állítja elő a világ libamájszükségletének kilencven százalékát. Az évi 1600 tonnás hazai libamájtermelés 11 ezer embernek ad munkát. A tépett libatoll előállításában is nagyhatalom vagyunk, ám mindkét ágazatot folyamatosan érik kisebb-nagyobb támadások, többnyire külföldi állatvédő szervezetektől. A terméktanács most állatvédelmi képzési programmal venné elejét ezeknek.

Szakmai előírásrendszert, egyfajta kódexet dolgozott ki a Baromfi Terméktanács a töméses májasliba-hízlalás és a lúdtépés szabályozására. Ez nem csak szakmai elvárásokat, de állatvédelmi minimumkövetelményeket is meghatároz a termelők számára. Az állatbarát módszerek elterjesztése ma már vásárlói igény is, ehhez alkalmazkodni pedig minden ágazatnak kötelessége .

Ezenkívül a kódex védi a gazdákat, az állatvédőnek mondott szervezetek támadásival szemben is. A vízi szárnyasok tartási kódexét oktatással ismertetnék meg a libatartó gazdákkal, illetve a tömést vagy tépést végzőkkel, akik erről bizonyítványt és arcképes igazolványt is kapnak majd.

Legálissá teszik azt a tevékenységet, amelyet a nemzetközi sajtó ilyen-olyan indulatoktól igyekezett az illegalitás szférájába tolni, és olyan érzelmeket kiváltani, amelyek az ágazatot szinte ellehetetlenítették a magyar termékeket a külföldi piacon. Szakmai, nem pedig jogi legalizálásról van szó, hiszen az unió sem a töméses hizlalást, sem a tollszedést nem tiltja Magyarországnak .

Szerkesztőség


Szerző: keresztenydem  2011.05.27. 01:04 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://keresztenydemokrata.blog.hu/api/trackback/id/tr432935668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.