A hazai élelmiszerek kétharmadát drágábban kínálják a boltokban, mint amekkora ár indokolt volna – derült ki az Agrárgazdasági Kutatóintézet számításaiból. – A bolti ár többnyire magasabb annál, mint ami az adott élelmiszerek előállítási költségéből és egy méltányosnak nevezhető nyereségből következne – mondta Kertész Róbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet osztályvezetője a Magyar Nemzetnek.

Tapasztalataink szerint az élelmiszerek bolti ára többnyire magasabb annál, mint ami az adott élelmiszerek előállítási költségéből és egy méltányosnak nevezhető nyereségszintből következne - mondta a Magyar Nemzetnek Kertész Róbert, az Agrárgazdasági Kuattóintézet (AKI) ágazati ökonómiai osztályának vezetője. A szakember hozzátette: általában a kereskedelem nyeli el a többletet, de ez nem minden esetben van így. A kutatóintézet tizennégy éve vizsgálja, hogy egy adott élelmiszernek az adott időszakban mennyibe kellene kerülnie a boltokban. Eszmei fogyasztói árcentrumnak nevezik azt az értéket, amely a figyelembe vett termékpálya minden fázisában - termelő, feldolgozó, kereskedő - jellemző, és amelyhez hozzáadva a megfelelő nyereséget még a vevő számára is elfogadható. Az eszmei fogyasztói értékcentrum adatait azután egybevetik a KSH bolti árakról szóló adataival, vagyis a valós bolti árakkal.

Így számítva és az egész évet nézve az élelmiszerek kétharmada volt drágább a méltányosnál, derült ki Kertész Róbert és Béládi Katalin, az AKI munkatársának kutatásából. A tejnél csak néhány százalékos, de a tejfölnél már 16 százalékot meghaladó indokolatlan többletet számolnak föl a boltok. Ugyanez az érték a kenyérnél 10 százalék, a lisztnél 30. Ugyanakkor a sertésáru elmarad 4-5 százalékkal a kiszabhatótól, sőt, a sertáscomb ára még az előűllítási költséget sem fedezi. Ez azért van így, mert ennek a terméknek van import konkurenciája a piacon, míg az ellentétes tendenciát mutató tejfölnek nincs.

Orientpress Hírügynökség