Újra lehet buktatni és érdemjeggyel értékelni az alsó tagozaton, valamint szigorúbban büntetik, ha egy szülő pedagógusra támad. Hoffmann Rózsa a Figyelőnetnek elmondta: az említett új jogszabályok nem jelentenek gyökeres változást, de nem lényegtelenek, mert azt mutatják, hogy meg kell változnia az iskola belső értékrendjének. A tényleges változásokra mint mondta még várni kell legalább egy évet, hiszen elő kell készíteni az új jogszabályokat: az új közoktatási törvényt, az új Nemzeti alaptantervet és a felsőoktatási törvényt, ezeken már több munkabizottság dolgozik. Rámutatott arra is, hogy a NAT-ból jelenleg hiányzik az alapvető erkölcsi normák említése, amit pótolni kell.

A kereszténydemokrata államtitkár közölte: az elmúlt néhány hónap visszajelzései azt mutatják, hogy sokkal bizakodóbbak a pedagógusok, pedig sajnos egyelőre még nem kaphatnak nagyobb fizetést. Mint mondta, ő azon lesz, hogy a pedagógusok bére az elkövetkező években folyamatosan nagyobb mértékben emelkedjen, mint a többi munkavállalóé és emellett más juttatásokról és munkateher-csökkentésről is gondolkodnak. Mindezzel az a céljuk, hogy megélhetési gondok miatt egyetlen pedagógus se legyen kénytelen másodállást vállalni, ma a tanárok 70 százaléka kényszerül ugyanis erre.

Hoffmann Rózsa szerint az előző oktatásirányítás óriási hibája volt, hogy liberális elveket akart diktatórikus eszközökkel az egész közoktatásra rákényszeríteni. Mára egyértelművé vált, hogy ami alternatív iskolákban jól működik, azt a többi iskola nem tudja egy az egyben alkalmazni. Mint mondta: józan ésszel nem vitatható, hogy szükség van az elit kinevelésére, ám ezt szigorú szakmai szabályok mentén szabad csak megtenni.

A kormány kiemelt feladatának tartja a leszakadók felzárkóztatását – szögezte le az oktatási államtitkár. A hátrányok kezelését a leghatékonyabban az szolgálja, ha a népjóléti és az oktatási rendszer minél hamarabb eljut a családokhoz. Az ilyen programoknak Balogh Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a „gazdája”, mi pedig a szakmai tartalmakért felelünk.

A politikus úgy véli, hogy az érettséginél szükség van a két szint elkülönítésére, mert a matúra egyrészt a középiskola záróvizsgája, másrészt belépő a felsőoktatásba. Hozzátette: a két szinthez vezető tanulási utat akarják egy csatornába terelni, valamint csökkenteni a választható tárgyak körét és a követelményeket is meg kell emelni, azaz keményebb munka vár a diákokra és a tanárokra is.

Hoffman Rózsa szerint a feszületet nem kell minden magyar iskolába kifüggeszteni, a keresztény iskolákban viszont természetes, hogy kiteszik, az ott helyénvaló, a keresztény identitás megjelenítése. A Jobbik javaslatát a kötelező kifüggesztésre nem tartja jó ötletnek.