Nemzeti érdek a helyi közösségek fejlesztése, amelyhez elengedhetetlen az összefogás és a meglévő jó gyakorlatok széles körű alkalmazása. A jövőnk egymás meghallgatásán múlik, de tanulás nélkül nem juthatunk messzire – hangzott el egy a helyi gazdaságfejlesztésről rendezett szerdai budapesti konferencián.
Komoly lemaradásban van a helyi gazdaságfejlesztés területén Magyarország, pedig ez sarkalatos kérdése a fejlődésnek – jelentette ki Lukovich Tamás. A Pro Régió Ügynökség ügyvezető igazgatója kiemelte: összefogással kell kiragadnunk magunkat a bajból. Ebben fontos szerepük van az önkormányzatoknak, „hiszen helyben dőlnek el a dolgok”. Bár vannak jó példák, 18 teljesen jó gyakorlatot mégsem tudtak volna összegyűjteni az országból – tette hozzá.
Miénk itt a tér, mi döntünk a saját életünkről – mondta köszöntőjében a Konferencia a helyi gazdaságfejlesztésről című rendezvény mottójára utalva Szűcs Lajos. A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, fideszes országgyűlési képviselő szerint a legnagyobb kérdés az, hogy képesek vagyunk-e megváltoztatni a nem jól működő országot. „Jövőnk egymás meghallgatásán múlik” – fogalmazott, hozzátéve: a helyi gazdaságfejlesztés nem csak a helyi közösségek miatt fontos, hanem nemzeti érdek is. Ezért be kell vonni az embereket a döntésekbe, hogy „ne legyőzzük, ne meggyőzzük egymást, hanem tárgyaljunk”. A versenyképesség szempontjából fontos, hogy a közösségek saját igényeik szerint továbbgondolják mások ötleteit, valamint újabbakat is kitaláljanak. Minden egy irányba mutat, a tömegtermelés korszakának vége, nem lehet egységesre festeni a sokszínű világot – húzta alá Szűcs Lajos.
Mennyire van Budapest Mátészalkától?
Nemcsak azt kell tudnunk, hogy miben vagyunk jók, hanem azt is, hogy miben vagyunk kissé versenyképtelenek – hívta fel a figyelmet Bod Péter Ákos. A Corvinus Egyetem tanára, volt jegybankelnök ugyanakkor hozzátette: tudomásul kell vennünk, ha feladjuk a kiválóság gondolatát, akkor „nem Beckham, hanem a kertésze bérét kapjuk”. A működőtőke beáramlásának elmúlt húszéves történetét felvázolva elmondta: az idő előrehaladtával egyre több hozzáadott értékkel bíró befektetések érkeztek.
Ennek ellenére valami gond van, hiszen a hozzánk hasonló körülmények közül induló országok sokkal jobbakká váltak nálunk – figyelmeztetett Bod Péter Ákos. Az egy főre eső európai GDP-átlagot nem nehéz elérni, elég fölszállni Mátészalkán a vonatra és Budapestre menni – utalt az országon belüli különbségekre. Magyarország egésze azonban 2004-ben visszaesett, és azóta sem képes közeledni az uniós átlaghoz, ezért új szakaszba kell lépni. A volt jegybankelnök biztatásképp megemlítette, hogy ennek ellenére a futballunknál azért jobb a gazdaságunk. Ezzel sikerült is mosolyt csalnia a hallgatóság ajkára. Infrastruktúra tekintetében 35. helyen állunk a világon, különösen a pénzügyi infrastruktúra tekintetében foglalunk el előkelő helyet.
Jó irányok
A fejlődés egyik akadálya a még a szomszédainkhoz képest is terjedelmes állam. A magas állami újraelosztásban azonban 5 százalékos súllyal szerepel az adósságszolgálat, ha megvalósulnak a kormány államadósság-csökkentő tervei, akkor az az újraelosztást is mérsékelni fogja – hangsúlyozta Bod Péter Ákos. Hozzátette: az út azonban hosszú lesz, még a lengyelek szintjének eléréséhez is mintegy tizenöt év kell.
A beruházások a rendszerváltás után gyakorlatilag megszűntek, majd a Medgyessy-féle jóléti rendszerváltás újra visszavetette az akkorra már megindult fejlődést, pedig az unió nem kevés pénze van már benne – húzta alá a volt pénzügyminiszter. Az Új Széchenyi-terv kapcsán kiemelte, hogy szerencsére a jelenlegi gazdaságpolitika nem koncentrált, így marad lehetőségük az alulról jövő kezdeményezéseknek. Ezt azonban hátráltatja, hogy elvesztettük korábbi oktatási fölényünket, hiányzik a szükséges nyelvtudásunk, valamint a természettudományokban is visszaestünk. „Pénz lenne a jó tervek megvalósítására, de hiányzik a megfelelő tudás” – fogalmazott.
A válságról szólva Bod Péter Ákos elmondta: az nem fog elmúlni, időről időre vissza fog térni, de ez beilleszthető egy rendbe, csak rugalmasságra, alkalmazkodásra és minőségre törekvésre van szükség.
Rendkívül fontos a bizalom
Rechnitzer János, a Szent István Egyetem rektorhelyettese a szellemi tőke fontosságát emelte ki. Mint mondta, fantasztikus értéke van a felhalmozott közös tudásnak, amelynek újrafogalmazása jelentheti egyes termékek versenyképességét. Hozzátette: a fejlesztéspolitika akkor sikeres, ha a felülről és az alulról jövő irányok összekapcsolódnak, együtt haladnak. Úgy látja, ehhez most adottak a feltételek, köszönhetően az Új Széchenyi-tervnek is. A helyi gazdaságfejlesztés az 1970-es években jelent meg Európában, ekkor szembesültek az erőforrások korlátozott voltával és csodálkoztak rá a kisiparosok remekeire – idézte fel a kezdeteket Rechnitzer János.
A rektorhelyettes kiemelte a vállalkozókkal való kapcsolattartás fontosságát. Nem ellenségként kell rájuk tekinteni, hanem integrálni kell őket a helyi közösségekbe. Befogadásuk alapvető feltétele a fejlődésnek – mondta. Hozzátette: nagyon átgondolt fejlesztési stratégiákra van szükség, amelyeket alaposan meg kell vitatni. Azt is jónak tartaná, ha az állam számon kérné ezeket a helyi stratégiákat, és el is várná megvalósításukat.
Felhívta a figyelmet arra, hogy rendkívül lényeges az innováció, valamint annak megosztása másokkal. Rechnitzer János a háztartások rendkívüli fontosságát is hangsúlyozta. A bennük kialakuló közös identitás, az elkötelezettség és a helyi büszkeség nagy fejlesztési erő – mondta. Meglátása szerint a siker kulcsa egyrészt az egyénekben rejlik, másrészt pedig a bizalomban, hiszen a bizalmatlanság feszíti szét a meglévő közösségeket, amelyekben „óriási erő van”.
MNO
