Napjainkban rengeteget hallunk az úgynevezett 2-es típusú, más néven felnőtt- vagy időskori cukorbetegség járványszerű terjedéséről, amely a hazai egészségügyben is központi kérdéssé vált. Dr. Jermendy György professzor, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház III. sz. belgyógyászati osztályának vezetője szerint a kockázatalapú szűrővizsgálati módszer a legcélravezetőbb módja a diabétesz vagy az azt megelőző állapot felismerésének, hiszen ebben a szakaszban a betegség sok esetben még visszafejleszthető. A professzorral készült interjúban azt is megkérdeztük, milyen változásnak kellene történnie hazánkban ahhoz, hogy a betegséggel kapcsolatos elrettentő statisztikák javuljanak.
„Gyurcsány új pártja” – írtuk, és ezt a leszűkített megközelítést vette át az egész magyar sajtó, az írott és elektronikus egyaránt. (Már amelyik említésre méltónak minősítette az eseményt.) Azóta Gyurcsány is meg a pártja is tagadta, hogy bármi köze lenne a másikhoz. Azon kívül, hogy nyilvánvalóan és átlátszó módon hazudnak, más okunk alig van, hogy ne higgyünk nekik. Különben is, a Demokrata Párt létrejöttében nem az a fontos, hogy Gyurcsány új pártjaként színesíti (maszatolja tovább) a magyar pártpalettát, hanem az, hogy teljesen újszerű, egyedülálló organizáció a pártok világában, és a világ párttörténetében. Mert sokféle párttípus volt ismeretes eddig a társadalomtudományok rigorózus tananyagában és laza gyakorlatában, de a Demokrata Párttal igazi kuriózum jelent meg. Ismertünk vagy csak emlegettünk néppártot, tömegpártot, gyűjtőpártot, választási pártot, világnézeti pártot, szatellitpártot, sőt szalámipártot is, de névpártot még soha.
Nem tartja hibátlannak a kormánypártok munkáját, sőt úgy érzi, hogy a KDNP sok mindent máshogy csinált volna az elmúlt egy évben, mint a Fidesz. A magzati életet keményebben védte volna, a dohányzást szigorító törvényt diktatórikusnak érzi, és szerinte belefér, hogy KDNP-s politikusok családtagjaikat foglalkoztatják. A pártok frakcióvezetőit kérdeztük az országgyűlés első évéről, a sorban elsőként interjú Harrach Péterrel, a KDNP frakcióvezetőjével.
Az elmúlt hónapok során a Fidesz ifjúsági társszervezete számos esetben hallatta a hangját mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekben. Ennek kapcsán a Kereszténydemokrata Blog interjút készített Chladek Tiborral, a Fidelitas Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Kabinetjének vezetőjével.
Választmányi ülést tartott a Kereszténydemokrata Néppárt megyei szervezete péntek délután Kaposváron. A tanácskozáson szó volt a megyei alapszervezetek bővítéséről, a párt oktatás és szociálpolitikai elképzeléseiről, valamint az állítólagos feszültségről a koalíciós partner Fidesszel.
A KDNP városi elnöke Gíber Vilmos beszédében azt mondta, a választás után felpezsdült a megyei pártélet, számtalan helyről jelezték vissza, hogy alapszervezetet kívánnak alakítani. A választások óta csaknem 10 alakult a megyében. Azonban a párt célja, hogy visszanyerje azt az állapotát ami a leépülés előtti időszakban jelezte a pártot, hiszen abban az időben szinte minden nagyobb településen volt alapszervezete a kereszténydemokratáknak. Somogy megyében jelenleg 17 alapszervezet működik, további 10 alakulóban van, viszont a pártvezetés célja, hogy legalább 40-50 legyen megyei szinten.
Határon túli magyar fiataloknak szóló tájékoztató kampányt szervez az egyszerűsített honosítási eljárásról az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) és a Fidelitas – mondta el Rétvári Bence, az IKSZ elnöke. Erről a Fidelitas hét végén tartott nyári táborában állapodtak meg, ahol közös elnökségi ülést tartottak kárpát-medencei ifjúsági szervezetek.
Mint elmondta: az igényléshez kapcsolódva olyan, elsősorban az internetet eszközül használó kampányt indítanak még idén, amely az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos tudnivalókról, a felvétel lehetőségeiről, feltételeiről tájékoztatja a határon túl élő magyar fiatalokat.
Hoffmann Rózsa szerint az előző oktatásirányítás óriási hibája volt, hogy liberális elveket akart diktatórikus eszközökkel az egész közoktatásra rákényszeríteni. Mára egyértelművé vált, hogy ami alternatív iskolákban jól működik, azt a többi iskola nem tudja egy az egyben alkalmazni. A Figyelőnetnek adott interjúban elmondta: józan ésszel nem vitatható, hogy szükség van az elit kinevelésére, ám ezt szigorú szakmai szabályok mentén szabad csak megtenni. Hoffman Rózsa szerint a feszületet nem kell minden magyar iskolába kifüggeszteni, a keresztény iskolákban viszont természetes, hogy kiteszik, az ott helyénvaló, a keresztény identitás megjelenítése. A szakpolitikus úgy véli: az érettséginél csökkenteni kell a választható tárgyak körét és a követelményeket is meg kell emelni, azaz keményebb munka vár a diákokra és a tanárokra.
A kormány tervei szerint utólagos finanszírozással nyári programokra is lehet majd támogatást kapni a Szülőföld Alap őszi pályázati fordulójában – mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, miután hétszáz, határon túli magyar fiatalt vezetett körbe a Parlamentben. A nemzeti kultúra hagyományait, értékeit ápoló, középiskolás korú fiatalok számára 15. alkalommal rendezik meg a Vendégségben Budapesten című találkozót a magyar fővárosban augusztus 15-25. között. A fiatalok négy kontinens 31 országából érkeztek.
Több ezer kötetet adományoztak 2010. augusztus 10-én a Kárpátaljai Ifjúsági Szövetségnek a XVIII. kerületiek.